Amikor először jártunk Villányban 2 évvel ezelőtt, felettébb megtetszett a Crocus Gere Bor Hotel és az egész kisvárosi környék természete és sugárzott nyugalma, ezért abban a hitben jöttünk el onnan, hogy ide bizony még visszatérünk! Talán azért is ragadt meg ennyire az emlékeink között ez a pár nap, mert ez volt a legelső közös wellnessezésünk, na meg természetesen a finom borok, a felejthetetlen vacsora és a roppant ízlésesen kialakított wellness részleg mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy sikeresen és visszavonhatatlanul bevésse magát a szívünkbe.
Ősszel aztán nagy titkolózások közepette ment az Úrfi részéről a szervezkedés, mi legyen a legközelebbi célpont, ahova ellátogatunk, melyet sikerült is volna végrehajtania ha nincs az a fránya technika meg az a kis felugró ablak, amelyik pont abban a pillanatban rakoncátlankodott bele a képernyő sarkába, amikor valamit épp mutatott nekem (megjegyezném, mielőtt Őkelme megjegyzést vésne ide, tényleg így volt! :D), így akarva-akaratlanul odaugrott a szemem és innentől már nem volt meglepetés, hova látogatunk vissza. Gondolom nem okoz nagy fejtörést kitalálni, hogy Villányról volt szó. :) Innentől aztán lehullt mindenről a lepel a csomagunk részleteit illetően, a következő dolgokat magába foglalva:
- 3 éj szállás kétágyas szobában házias büfé reggelivel;
- 1 ajándék éjszaka;
- Üdvözlő ital;
- Félpanziós ellátás: 3 alkalommal romantikus, gyertyafényes 3-fogásos borvacsora a szálloda boréttermében;
- 1-alkalommal könnyed snack ebéd a wellness bárban
- Pincelátogatás, a szálloda tradícionális borospincéjének megtekintése szakértő vezetéssel;
- 5-tételes felfedező borkóstoló a GERE Pincészet boraiból
- 1 alkalommal frissítő páros borfürdő;
- 1-alkalommal 1,5-órás CROCUS Spa (pezsgőfürdővel és szaunával) privát fürdő használat és egy palack GERE habzóborral;
- Délutáni frissítő koktél a wellness bárban;
- Wellness & Spa korlátlan használata (úszómedence, hidromasszázs élménymedence, pihenő medence, finn szauna, infra szauna, gőzfürdő, jégkút, élményzuhanyok);
Utazás
Első alkalommal – még az egyetemi éveim időszakában – Kaposvárról utaztunk le Villányba, most azért kicsit macerásabb dolog volt kiötölni, Fehérvárról mivel érdemes/mivel nem és hogyan, végül a kombós megoldásra jutottunk: Pécsig busszal, onnan pedig vonattal suhantunk a helyszínre. Odafelé külön élmény volt az emeletes busz kipróbálása (felárért természetesen, mert ahogy az egyik utas bácsi mondta, fel kell zárkózni a MÁV-hoz plusz költségbeszedések tekintetében), majd sikerült beiktatni egy élőben is megismerkedős Twittertalit is @sylverrat-tel, @ebogee-val és ennivaló csöppségükkel, Mazsival. Ezúton is köszi, hogy szakítottatok ránk időt. :)
Pécsről aztán felpakoltunk egy picivonatra és meg sem álltunk célállomásunkig, Villányig. Onnan pedig már ismertük a járást, mint a tenyerünket (majdhogynem), kb. 20 perces gyaloglást vesz igénybe az ejutás a hotelig, ez alatt útba esik a város központja – egyben magja – is.
Hotel
A főutcán végigbandukolva, majd egy kis utca felé fordulva juthatunk el a borhotelig, mely kecses és modern eleganciájával olvad bele környezetébe olyan módon, hogy nem bontja meg a főutca által képviselt régiesebb beütésű pincék hangulatvilágát – van rá most már példa, hogy a többi klasszikus építésű házak közé beszuszakoltak egy nagyon modern borteraszt, amely szép-szép, de nagyon kilóg a sorból esztétikailag.
Hotelünkbe belépve a 2 évvel ezelőtt megismert feelinget árasztotta most is magából, csupán az arcok változtak (már akié, ugye). A szobánk elfoglalásakor jött az első meglepetés, amikor a hotel ajándékaként eggyel felsőbb kategóriájú szobát kaptunk a vártnál, melynek láttám először titokban, majd felvilágosítás után – miszerint akik ilyen hosszú időre mennek, mint mi, egyfajta grátiszként kerülnek át ide – már nyíltan örömködtünk.
Az épület 2011-hez képest apróbb változtatásokon ment át, de emellett folyamatban van egy nagyobb volumenű bővítése, melynek előfutára már most látható, jövő nyáron pedig már a kész új szárny is megtekinthető és beköltözhető lesz (újabb indok visszamenni, juhé!).
Wellness
A wellness részlegnél az eddigi 3 db medence kibővült egy kinti hatalmas dézsával is, melyet előszeretettel próbáltunk ki a nagy hidegben, élvezve, hogy fürdőruhában sem fázunk a jó forró víznek köszönhetően – természetesen amíg úgy nem döntöttünk, hogy visszatérünk a benti részhez, így azon a pár másodperces úton sikeresen megfagytunk. :D Ott csücsülve azért örültem volna egy kis hónak, mert frenetikus hangulatot kölcsönzött volna az ázásunknak.
A négy nap alatt szinte egyedül voltunk itt lenn, már-már azt az érzést keltve, mintha a mi kis saját privát wellnessünk lenne az egész, ezt jól kihasználva mindenhol alaposan meg tudtunk mártózni mindegyikben (bár az úszómedence helyett én a jó meleg vízűeket preferáltam).
Szolgáltatások
Na itt aztán annyi minden volt, győzzem felsorolni! :) Nézzük csak szépen sorjában haladva:
Megérkezésünkkor járt egy-egy üdvözlőital, melyet múltkori ottlétünkkel ellentétben az étteremben, és nem a wellness részlegen fogyaszthattunk el. Öröm az ürömben, hogy az étteremvezetővel így kötöttünk remek kis ismertséget, akinek személye egész ottlétünk alatt bearanyozta az amúgy is felejthetetlen napjainkat és estéinket.
A félpanziós ellátásnak köszönhetően bőséges reggelit vihettünk be szervezetünkbe, este pedig jött a csúcsok csúcsa; a vacsora a maga 3 5 fogásával, a leves-főétel-desszert felhozatalt kibővítve előétellel és séfköszöntővel. Mindezeknek köszönhetően gyomor nem maradt éhesen, sőt… úgy kellett utána minig felvonszolnunk magunkat a szobánkba, finomabbnál finomabb ízek megismerése után. Az ételek minősége nem változott az évek során, most is ugyanolan precízek, különlegesek, laktatóak és mennyiek, mint először voltak. Mi sem prezentálja ezt jobban, mint az, hogy háromszor kaptam egy féle desszertet (2x vacsoránál, 1x ebédnél) és mindig volt benne egy kis változtatás, mely elég volt ahhoz, hogy az ízhatást még jobban fokozza, de ugyanakkor ne unjam meg. Csillagos ötös!
A 4 éjszakából az ajándékba kapottnál nem vacsorát kaptunk, hanem „könnyed snack ebédet”, melytől nem vártunk sokat a nevéből ítélve, de aztán megkapva eléggé rácsodálkoztunk hogyan is kaphatott ilyen elnevezést, amikor – bár tényleg nem vacsoraadagnyit, de azért – istenesen kitettek magukat a porciókat illetően és ismét degeszre ettük magunkat 2 fogás legyűrése után.
Pincelátogatás címszó alatt korábban a hotel pincéjébe nyerhettünk bepillantást, most azonban már a nagy pincészetükhöz szerveznek látogatással egybekötött kóstolót sommelier segítségével. A főépülettől kb. 15 percnyi gyaloglásra található az objektum, ugyanolyan ízlésesen kialakítva, mint a hotel. Itt különlegesebbnél különlegesebb és a vártnál több borokat kóstolhattunk meg, ráadásul másokat mint első alkalommal, így máris csökkent azoknak a nedűknek a száma, melyek számunkra egyelőre ismeretlenek Geréék kínálatából. Bár én még nem mondanám magamat nagy borkedvelőnek, ezzel a túrával úgy érzem közelebb kerültem eme italokhoz, de míg én inkább csendben szemlélődtem egész végig, addig Egyetlenem úgy csüngött minden egyes kiejtett szavakon és úgy itta magába a tudást (na meg a borokat), hogy öröm volt nézni. :)
Mert a borból sosem elég, páros borfürdőt is kaptunk egy nagyon kis hangulatos helységben szépen feldiszített kádakkal és egy pohát bor társaságában, melynek mámorát összekeverve a forró fürdővel nemsemmi összhatást eredményezett. Fokozva az élvezeteket egy vitaminos gyümölcskoktél is járt, melyet viszont már a wellnessnél fogyasztottunk el két pancsolás és szaunázás között.
Végezetül, de abszolút nem utolsó sorban volt még egy 1,5 órás privát jacuzzizásunk is, melynek a legkevésbé használtuk ki az idejét, ugyanis itt történt meg az a meglepetés, ami miatt ez az egész villányi wellnessezés volt és ami miatt most már lecserélhetem az Úrfi megnevezést Vőlegényre… ;) Bizony, én pedig menyasszony pozícióba avanzsálódtam, melyet meg kell hagyni baromira élvezek! De semmiképp sem szeretném ilyen rövidkén lezavarni a történetét, kaptok erről külön bejegyzést is, csak győzzem kiírni magamból ez után a nagy poszt után. :)
Helyi látnivalók
Mivel már bejártuk több pontját is anno Villánynak, így ezúttal messzebbre merészkedtünk és ellátogattunk Palkonyára, ahonnan egy 5 km-es túraútvonal segítségével mászhattunk el Villánykövesdig a Vylyan pincsészethez – azért bátorkodtam ezt a kifejezést használni, mert olyan dimbes-dombos tájakon közlekedtünk, hogy ez a leginkább találó ige, ami kifejezi a mozgásunk mivoltát. Persze az már csak hab volt a tortán, hogy a visszafelé tartó buszt sikeresen lekéstük és pont olyan holtidőt fogtunk ki, hogy 1 óra múlva jött csak a következő, így már nem használt vasúti síneken bolyonghattunk el a következő buszmegállóhelyig, még újabb plusz 3 km-et téve a lábunkba. Na ezek után kellemes csak igazán visszatérni a pihepuha bugyogó vízbe (és ezek után kellemes, amikor megkérik a kezedet… :)).
Villány városában is sétálgattunk, megnézve a többi pincét és egy-két szebb épületet, templomot, a kilátót is terveztük, hogy meglessük, de mivel az már megvolt, így meggondolván magunkat inkább más irányt vettünk.
Nagyon szép tájak vannak ezen a környéken, ezért mindenképpen érdemes szétnézni a környéken is – példának okáért Villány határánál egy szoborpark is található gyönyörű helyen kialakítva, a végeláthatatlan szőlőtőkékről nem is beszélve.
Összegzés
Annyira minden összejött ez alatt az 5 nap alatt: tökéletes időjárás a hónaphoz képest, plusz kis extra, nem várt dolgok, a hatalmas meglepetés a gyűrűvel és a finomságok, hogy ez überelt minden eddigi közös élményünket. Így nem csak vigyorral a számon, plusz kicsi kilókkal magamon, de egy vőlegénnyel az oldalamon térhettem haza. Felejthetetlen élményt kaptam, köszönöm! :*
