Szülinapi meglepetés: Hordó torta vörösboros csokoládékrémmel

Már többször kreáltam az Úrfi születésnapja alkalmából tortákat, pl. ellőve az egyik kedvenc süteményfajtáját, az évszámával megegyező gyertyakavalkáddal teletűzdelt finomság ötletét vagy a teljes meglepetés erejének hatásával készített édességet, de idén úgy gondoltam kilépek az eddigi hagyományos kerek/négyszögletes tortaforma design mögül és olyat készítek, amely személyreszólóbb és egyedibb lesz társainál. Mivel a bor nagyon kedvelt számára, így nem volt kérdés, mi lesz az alapkoncepció, de persze ott lebegett végig figyelmeztetése a fejem felett – „csak túl nagyot ne!” – így a tortába épített boros palack ötlete hamar feledésbe merült – hát igen, elég őrült ötlet, tele kisebb-nagyobb buktatókkal.

Ezután jutottam el a boros hordó elkészítésének ötletéig, mely elsőre nem tűnt egy egyszerű manővernek (másodszorra sem), de kedvenc keresőnket felcsapva szebbnél szebb példányokból inspirálódva véglegesítettem projektemet és belevetettem bele magam a tervezgetésbe, a hordó felépítésének koncepciójába, míg végül összeállt a teljes kép, hogyan is fogom megvalósítani, melyet most veletek is megosztok, hátha valakinek kedve támad hasonlóhoz. Elárulom, nem egyszerű, mindösszesen 5 órába telt a megalkotása, de higyjétek el megéri a sok vesződést az az arckifejezés, amikor meglátja a kész tortát! :)

Continue Reading

A várva-várt The Veronicas albumról

7 év – ennyit kellett várnunk, hogy az ausztrál ikerlányok, Jess és Lisa egy vadiúj stúdióalbummal rukkoljanak elő. 2012-ben ugyan megcsillant a reménysugár, hogy kiadásra kerül az új nagylemezük, mely a Life on Mars nevet viselte volna – ennek előfutára volt a Lolita (2012) című számuk -, de a kiadójuk folyamatosan visszavonta a tervezett megjelenési dátumokat, majd a huzavona végül odáig fajult, hogy a lányok megváltak a lemezkiadótól. Őszintén szólva nem igazán éreztem az övéknek ezt a dalt, így nem is bántam, hogy nem került továbbvitelre ez a vonal – bár maga az album koncepciója ígéretes volt, ezen a dalon bizony erőteljesen érződött a kiadó nyomása (gondolom nem véletlen, hogy manapság már elő sem adják).

the veronicas life on mars lom

2013-ban még felbukkant a Cross My Heart című daluk, melyet élőben adtak elő, de ennyiben ki is merült, majd el is halt egy időre az újdonságok listája. Persze amíg mi nem kaptunk semmi számdebütálást, azért nem mondhatnám, hogy lazsálással telt számukra ez az időszak, hiszen a dalszerzés és a lemezstúdió váltás folyamatosan ott volt a levegőben, csak épp nem a reflektorfényben zajlott.

Continue Reading

Egy reggel margójára

A vadiúj ágyunk összerakása közepette mit volt mit tenni, este félbe kellett hagyni a mutatványt, nehogy még jobban fúró, kalapáló szomszédként könyveljenek el drága szomszédaink, ha már olyan munkálatokat is nekünk tulajdonítanak, amelyeket nem is mi követtünk el (na meg megláttuk mi a következő lépés, és úgy gondoltuk, ez nem az a nap, amikor azoknak nekiállunk).

Már az éjszakában is ott volt a turpisság, amikor indokolatlan módon, oly sok év után megint találkozott a homlokom egy kemény támlával, nekifejelve az ágy szélének, így kábultam aludtam tovább.

Ezt követően amikor reggel félkómásan kinyitom a szemem, majd konstatálom, hogy ’ó, még jó vagyok, nincs teljesen világos, csak félig-meddig…!’ – majd realizálódik, hogy világos…? SÖTÉTBEN SZOKTAM KELNI! Telefonom sunyin lapul, holott 40 perccel előtte kellett volna ébresztenie engem, nem tudom, hogy szimplán megunta, hogy nem figyelek rá, vagy úgy döntött, ő ma csakazértsem ébreszt, mindenesetre indulhatott a szupergyors készülődés, amikor a tudatom még ébredezik, de a testem már a loboncomat kreálja.

Egy szó, mint száz, csak sikerült elindulnom – hopp, visszafordulva még egy gyors fogmosás! -, és sikeresen be is értem, mint másik napokon úgy általában szoktam. Innentől kezdve jogos a kérdés, tulajdonképpen miért is kelek én ilyen korán…?

Na és Nektek hogy indult a reggel? :D

sleepy-slug-pug

Continue Reading

Kékkút 2014 (egybekötve egy „kis” tekergéssel)

Hosszú ideig képlékeny volt, mit is kezdjünk magunkkal a nyár folyamán; vízpart mellett töltsük szabad napjainkat, inkább az aktív pihenés jegyében teljen vagy ezeknek bizonyos kombinációjaként utazzunk valamerre. Legkorábbi tervként ütötte fel fejét a Balaton körbebiciklizése, melynek kivitelezéséhez először is meg kellett válnom eddigi kétkerekűmtől, mely végül az utolsó pillanatban sikeresen végrehajtódott és immár egy új, túrára tökéletesen alkalmas paripával gördíthettük tovább ennek a kirándulásnak az útját. Mivel nem vagyunk olyan elvetemültek, hogy 1-2 nap alatt végrehajtsunk a Balaton kört, szállások után kezdtünk nézelődni betervezve 3 éjszakát 1-1 városban, de azt kell, hogy mondjam abszolút nehéz ehhez a procedúrához ilyen elképzeléssel alvóhelyet találni, főleg akkor, ha az embernek konkrétabb koncepciói vannak ezekkel kapcsolatban. A legnagyobb probléma az egy éjszakával volt, hiszen a hotelek, panziók nem igen csípik ezeket a rövid ottmaradásokat, így a felárral megnyomott árak el is rettentettek bennünket.

Végül a terv átformálódott és derült égből villámcsapásszerűen jött a jelölt és vele együtt az egy hetes kiruccanás konkretizálása: a Kékkúton található Oszter-ház, mellyel ugyan több éjszakát töltöttünk egy helyben, de nem kellett lemondanunk a Balatoni bicajozásról és a környék bejárásáról sem, hiszen több lehetőség is kínálkozott a közelben.

Continue Reading

Pályázatosdi #1 – (Környezet)tudatosság, egyes!

Ha az ember EU-s projekteken dolgozik, bizony mindig van egy-egy olyan gyöngyszem, mely mellett nem lehet megosztás szó nélkül elmenni. Most éppen az ügyfélszolgálat margójára született olyan alapanyag, mely muszáj, hogy nyomot hagyjon az internet bugyraiban.

Mióta az egész ESZA „hipp-hopp” átalakult Emberi Erőforrások Minisztériumává, a telefonos ügyfélszolgálatot szinte legenda övezi (mely mellesleg a telefonos rendszer szerint még mindig a régi nevet viseli). Ha a Közreműködő Szervezetet el kívánod érni – és e-mailezésre nincs idő – mindössze egy központi telefonnal tudod, melynél annak rendje és módja szerint automata hang kísér végig telefonos utad során – ha akarod, ha nem. Persze gombnyomással sem tudod lelőni, utána viszont a beköszönő szöveg és a menüválasztás után elvárja tőled, hogy állandóan nyomogasd az 1-es gombot, hogy vonalban maradj.

Continue Reading

Múzeumok Éjszakája 2014

Az elmúlt évek jó szokását követve idén is ellátogattunk a székesfehérvári Múzeumok Éjszakájára június 21-én. Bár már harmadik éve, hogy elkezdtük felfedezni Fehérvár múzeumait, mindig sikerül olyan extra dolgokat belevinniük a programba, – vagy éppen nem tudunk mindenhova eljutni – mellyel elérik, hogy ismét érdemes legyen részt vennünk rajta.

Első megállóhelyünk a Megyeház utcai épület volt, ahol a keleti porcelánokról láthattunk egy kisebb kiállítást. Az egyik legkisebb termükben egy kínai teaszertartást is végignézhetett, aki időben érkezett és be tudott jutni, de mi nem voltunk ilyen szerencsések, így maradtak az edények, majd álltunk is tovább.

A hagyományunkhoz híven utunk az Egyházmegyei Múzeumhoz vezetett, ahol a Lics Pincészet tart minden évben az éjszaka megnyitójaként egy borkóstolót, melyen vörös és fehér bort is ízlelhetnek az érdeklődök, kísérőként pedig pogácsát majszolhatnak. Idén én fehér bort választottam, az Úrfi pedig vöröset. Az elmúlt évekhez képest idén kifejezetten sokan gyűltek össze, nem véletlenül. :)

Continue Reading