Az első munkával töltött hónap gyümölcseként immár megkaptam életem legeslegelső fizetését (jöhet a tapscunami, trombitaszó, konfettieső és mindent ami ilyenkor esedékes tessék hozzáképzelni), melyet rendje és módja szerint ünnepeltünk meg, előételnek eper, sajt és pezsgő kombinációjával hurrá itt az eperszezon!, főételként pedig egy remek csirkemelles vacsora elkészítésével.
Már régóta szándékoztam kipróbálni az eper-pezsgő kombinációt, ennél jobb alkalmat keresve sem találhattam volna. Bár utóbbi szereplőt illetően voltak és vannak is fenntartásaim, de szépen kiegyenlítette az eper iránt érzett imádatom, felváltva kortyolgatva, illetve eszegetve tényleg jó, mindez sajttal kiegészülve pedig már csak amolyan hab a tortán. :) Az utána következő fogás a következő alapanyagokból és módon tevődött össze:
Bár az új Hurts album már több, mint egy hónapja napvilágra került, most jutottam el odáig, hogy véleményt írjak róla. Ám ennek nem az idő szűkössége szabott határt 
Tavaly májusban íródott ennek a bejegyzésnek az 
Nyelviskola nélkül nyelvet tanulni nem egyszerű feladat, még ha ezáltal kötetlenül is lehet haladni, az ellenőrzés hiányából és a rendszertelenségből adódóan (mert ember legyen a talpán, aki szabad akaratából minden nap ugyanabban az időpontban ugyanannyit foglalkozik valamivel) a lelkesedés hamar alábbhagy. Bár bizonygatják, hogy mindez fejben dől el, akarunk-e vagy sem nyelvet tanulni, azért egyes egyedül végigcsinálni szinte lehetetlen feladat, szükségünk van kontrollra, mely megerősít avagy megcáfol, jó irányba haladunk-e.